GYIK
Miért hasznos a szennyvízhálózat?
A szennyvíz csatornahálózat segítségével nemcsak kényelmesebb lesz a folyékony hulladék kezelőtelepre juttatása, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépést tehetünk. A vezetékhálózattal a talajszennyezés veszélye minimálisra csökken, megszűnnek az elavult és szivárgó házi emésztők, a szennyvíz a jövőben nem kerül a talajba és a közeli patakokba.
Miért volt előnyös az ISPA-beruházás Bogádon és Romonyán?
Az ISPA pályázaton készült városi fejlesztés keleti szakasza Bogádot érintően került kialakításra. Pécs-Hird, Pécs-Somogy és Pécs-Vasas a községet érintő nyomóvezetékkel csatlakozik a városi hálózatra. Bogád Község Önkormányzata megállapodott Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával két kisebb terület tulajdonjogának ingyenes átruházásról ezzel segítve a városi fejlesztést, a két területen szennyvízátemelő épült. Pécs a megállapodásban vállalta, hogy a jövőbeni helyi szennyvízhálózatokat az érintett községek térítésmentesen köthetik az átemelőkre. Bogád és Romonya a bogádi keleti átemelőre fog csatlakozni. Az átemelő a 2014-ben kiépítésre kerülő gravitációs hálózatból a már 2008-ban elkészült nyomóvezetékbe helyezi a folyékony hulladékot, amely a városi rendszeren keresztül a pellérdi szennyvíztisztító telepre kerül. Az ilyen átfogó rendszerek nagy előnye, hogy helyi tisztítótelep kialakítására nincsen szükség.
Mit jelent a KEOP?
Környezet és Energia Operatív Programot jelent a mozaikszó. Az önkormányzati társulásban résztvevő települések csak ebben a konstrukcióban voltak jogosultak pályázni, Dél-Dunántúli Operatív Programban nem.
Mit kell tudni a BRNK Önkormányzati Területfejlesztési Társulásról?
Az önkormányzatok feladatellátásra, céljaik megvalósítására szabadon hozhatnak létre társulásokat. A Bogád, Romonya, Nagykozár és Kozármisleny Önkormányzati Területfejlesztési Társulást 2010-ben azért hozta létre négy település, hogy összefogjon a sikeres pályázat érdekében. A pályázatot a társulás nyújtotta be és két évvel a benyújtást követően a társulás nyerte a támogatást. A társulás bogádi székhellyel működik, önálló jogi személy. A pályázat, a támogatási szerződés kedvezményezettje tehát a társulás. Ügydöntő szerve a társulási tanács, a tanács tagjai a települések polgármesterei, az elnöki feladatokat a székhely település polgármestere látja el.
Mit jelent ez a beruházás? Miért most épül?
Három községben a szennyvízhálózat kiépítését jelenti. Ezek a települések egyáltalán nem rendelkeztek szennyvízcsatornával. Kozármisleny városból Pécs-Nagyárpád irányába új nyomóvezeték épül. Az önkormányzatok pályázatra vártak, a nemzeti szennyvízprogram településeit kormányrendelet rögzíti.
A rendeletben a pécsi agglomeráció részeként, Magyarsarlós kiválásától összesen tizenhárom település szerepel. A rendeletben szereplő számos agglomeráció településein eltérő időbeli ütemben, de kötelezően ki kell építeni a hálózatot. A három községben a hatályos rendelet szerint 2015-re csatornának kell lennie. KEOP-ban sikerült támogatást nyerni a beruházáshoz. A fejlesztési igényeket egyazon agglomerációban összhangba kellett hozni. Egy uniós költségvetési periódusban (2007-2013) egy szennyvízpályázatot lehetett benyújtani Pécsről és környékéről, a pályázatban részt nem vevő kilenc önkormányzat támogató nyilatkozatot adott a BRNK Önkormányzati Területfejlesztési Társulás pályázatához. A pályázat a költségek 85 százalékát adja, a maradék 15 százalékot a településeknek kell fedezniük.
Mit kell tudni a Bogád – Romonya – Nagykozári Szennyvízcsatorna Építő Víziközmű Társulatról?
A BRN Víziközmű Társulat a három település érdekeltjeit tömöríti, közel 1200 ingatlantulajdonos vagy más jogosult befizetéseit gyűjti, a társulatnál összegyűjtött lakossági hozzájárulások képezik a szennyvízberuházás önerejét. A társulatot intézőbizottság irányítja és a bizottság elnöke vezeti. A társulat a fent bemutatott társulás székhelyén, Bogádon működik. A társulatot a támogatási szerződés 2012. novemberi aláírását követően decemberben kezdték szervezni, 2013. március 5-én határozatképes alakuló közgyűlést tartottak az összegyűjtött nyilatkozatokkal, meghatalmazásokkal és a hónap végén jegyezte be a bíróság, tavasszal kezdődött az önerő gyűjtése. Az érdekeltek úgynevezett kivetési értesítőt kaptak, amelyben tájékoztatta őket a társulat a fizetési kötelezettségekről, a befizetés egyösszegű és három részletben kalkulált kedvezményes lehetőségéről. Aki egyik kedvezményes lehetőséggel sem élt, annak kötelezettsége 100 hónapos teljesítésre állt be. A társulatban nincsenek kozármislenyi érdekeltek, ott lakossági rákötések nem lesznek a beruházás közvetlen következményeként, így a társulat elnevezésében a társulástól eltérően csak a három község neve szerepel. A kozármislenyi önerőt a városi önkormányzat biztosítja.
Miért fontos, hogy a hozzájárulást pontosan fizessék az érintett lakosok?
A beruházásra benyújtott pályázat csak akkor lehetett sikeres, ha a megfelelő lakossági támogatást is bemutatta. A községekben már a pályázat 2010-es benyújtása előtt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatokat gyűjtöttek. A BRN Víziközmű Társulat (beruházás pénzügyi lebonyolítója) meglétének, taglétszámának, és a tagok folyamatos befizetéseinek igazolása a biztosíték a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. számára (pályázati hatóság), hogy a pályázati összeg mellett rendelkezésre áll az önrész is, amelynek segítségével a beruházás biztosan megvalósulhat.
Mikor kezdődik az építkezés és mikor lesz vége?
A kivitelezésre lefolytatott sikeres közbeszerzési eljárást követően a Bogád, Romonya, Nagykozár, Kozármisleny Önkormányzati Területfejlesztési Társulás szerződést köt a nyertes kivitelezővel. Az építési munkák a tervek szerint tavasszal indulnak és várhatóan 2015 tavaszán fejeződhetnek be.
Mit kell tudni a csatornahálózatról, milyen technológia ez?
A hálózat nagy része gravitációs rendszerű lesz. A földrajzi adottságok teszik lehetővé a gravitációs rendszer kialakítását, aminek lényege, hogy a szennyvíz magától halad az alacsonyabb területek felé. A házból kijövő vezeték magasabban van, mint a szennyvíztisztító idom, ezért elegendő összekötni őket, és a szennyvíz egyszerűen kifolyik. A gravitációs bekötés esetén a telekhatáron belül egy méterre kialakított tisztító ellenőrző idomon keresztül a szennyvíz gravitációsan jut a közcsatorna-hálózatba. Erről a típusú rendszerről tudni kell, hogy kis áramlási sebessége miatt a szennyvíz lerakódhat benne, ezért egyes szakaszait tisztítani kell időnként.
A csatorna elválasztó rendszerű lesz, ami azt jelenti, hogy az esővizet nem ez a hálózat vezeti el. Nem is szabad beleengedni a csatornába az esővizet, mert a hirtelen jött nagyobb mennyiségű csapadékot nem tudja elvezetni a rendszer és a szennyvíz visszafelé gyűlik fel.
Helyreállítják-e a csatornázás után az utat, az érdekelt telkét?
Minden elvégzett munkához hozzá tartozik a környezet helyreállítása, azt legalább olyan állapotba kell hozni, mint amilyen a munkálatokat megelőzően volt. Mind a tulajdonos saját telkén pályázatból finanszírozott szakaszt, mind a közterületet, közutat az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítják.
Milyen ingatlanokat érint a beruházás?
A vízjogi létesítési engedélyes tervben és a pályázat műszaki tartalmában szereplő belterületi, önálló helyrajzi számon lévő lakás, családi ház, illetve olyan ingatlan, amelyen lévő épület lakhatásra alkalmas és vízbekötéssel rendelkezik.
Mi történik akkor, ha a tulajdonos nem kíván csatlakozni és nem engedi be a kivitelezőt a területre?
A szennyvízhálózatra jelenleg csatlakozni nem szándékozó ingatlantulajdonosnak nem kell beengednie a kivitelezőt az ingatlanára. Erre nincs is szükség, hiszen a döntése következtében ott nem kerül kialakításra rákötési pont a telekhatáron belül. A csatornahálózat üzembe helyezését követően az ingatlantulajdonostól hatóság kérheti annak igazolását, hogy a keletkezett szennyvizét a környezetvédelmi előírások szerint tárolja és kezeli vagy helyezi el. Amennyiben ezt hitelt érdemlően bizonyítani nem tudja, akkor talajterhelési bírság fizetésére kötelezhető. A gyakorlati tapasztalatok szerint mindkét esetben a rácsatlakozás költségeit meghaladó anyagi terhek jelentkeznek az adott ingatlan tulajdonosánál.
Mit nem szabad a csatornába engedni?
A darabos tárgyaktól eldugulhat a szennyvízcsatorna, a nem megfelelő anyagok semlegesítésére a vízművek nincsenek felkészülve, de ez nem is feladatuk. Tilos a csatornába önteni benzint és más veszélyes robbanóanyagot, zsírt, oldó- és tisztítószereket, mérgező anyagokat (pl. megmaradt permetező- és növényvédő szereket), állati eredetű hígtrágyát. Ezen túl darabos tárgyakat (rongyot, gyógyszert, kavicsot, csontot, üveg- és műanyag palackot), építési törmeléket (homokot, cementet, gipszet), konyhai maradékot, állati tetemet, húst, belsőséget, szőrt, papírtörülközőt, pelenkát, vattát, tampont. Tilos belevezetni a még működő vagy felhagyott emésztők tartalmát is.
Mit szabad a csatornába engedni?
A csatornába engedhető a mosásból, mosogatásból, tisztálkodásból eredő, valamint takarítás és illemhely-használat során keletkező folyékony hulladék.
